Endometriózis
Az endometriózis krónikus, jóindulatú betegség, amelynél a méhnyálkahártyához (endometrium) hasonló szövet a méhen kívül nő – például a hashártyán, a petefészkeken vagy a petevezetékeken. Ez a szövet a méhnyálkahártyához hasonlóan reagál a havi hormonciklusra: felépül, vérzik, majd lebomlik, de a rendes menstruációs vérzéssel ellentétben nem tud a testből eltávozni.
Becslések szerint Németországban mintegy kétmillió nőt érint az endometriózis – ezzel a fogamzóképes korú nők egyik leggyakoribb nőgyógyászati betegsége. A végleges diagnózisig átlagosan több év telik el, mivel a panaszok gyakran nem specifikusak, és sokáig „normál” menstruációs fájdalomnak tekintik őket.
Fontos információ:
Tünetek
A tipikus tünetek a ciklushoz kötődő, gyakran erős fájdalmak – ezek nőnként igen eltérőek lehetnek.
- Erős menstruációs fájdalom (dysmenorrhoea)
- Fájdalom közösülés közben (dyspareunia)
- Krónikus alhasi fájdalom, a menstruációtól függetlenül is
- Fájdalom vizelés vagy székelés közben, főleg menstruáció idején
- Beteljesületlen gyermekvállalás, termékenységi problémák
- Kifejezett kimerültség és rendszertelen, olykor erős vérzés
Endometriózis - mit is jelent pontosan?
A név a görög „endo” (belül) és „metra” (méh) szavakból ered. Olyan szövetről van szó, amely hasonlít a méhnyálkahártyához, de a méhüregen kívül telepszik meg – leggyakrabban a kismedencében (pl. petefészkek, petevezetékek, hashártya), ritkábban más szerveken is.
A pontos okok évtizedes kutatás ellenére sem tisztázottak teljesen. Több magyarázat is felmerül: úgynevezett retrográd menstruáció (a menstruációs vér visszaáramlása a petevezetékeken keresztül a hasüregbe), genetikai hajlam, valamint az immunrendszer eltérései.
Kiket érint?
Az endometriózis a fogamzóképes korú nőket érinti, leggyakrabban 25–40 éves kor között. A menopauza után a csökkenő ösztrogénszint miatt a panaszok általában visszaszorulnak.
Becslések szerint Németországban mintegy kétmillió nő érintett – összességében a fogamzóképes korú nők körülbelül 10 százalékánál fordul elő, a gyermekvállalási nehézségekkel küzdő nőknél pedig akár 30–50 százalékánál is.
Milyen stádiumai vannak az endometriózisnak?
Az orvosok a kiterjedés és súlyosság alapján négy stádiumba sorolják az endometriózist:
I. stádium (minimális)
Kevés, felszínes góc, kevés vagy semmilyen összenövés.
II. stádium (enyhe)
Valamivel több és mélyebb góc, csekély összenövés.
III. stádium (közepes)
Több, részben mély góc, endometriózis-ciszták a petefészkeken (endometrióma), kifejezettebb összenövések.
IV. stádium (súlyos)
Kiterjedt, mély gócok, nagy endometriómák, kifejezett összenövések, esetenként bél- vagy hólyagérintettséggel.
Fontos tudni: A stádium nem feltétlenül árulkodik a fájdalom erősségéről – kis gócok is okozhatnak igen erős panaszokat.
Vannak kockázati tényezők?
A genetikai hajlam (endometriózis a családban) mellett kockázati tényezőnek számít a korán jelentkező első menstruáció, a rövid ciklushossz, a korábbi terhesség hiánya, valamint a magas ösztrogénszint. Az anatómiai eltérések, amelyek megnehezítik a menstruációs vér elvezetését, szintén felmerülnek.
Gyakran ismételt kérdések
Az endometriózissal kapcsolatos gyakran ismételt kérdések.
Mikor forduljak orvoshoz?
Általánosságban: forduljon időben nőgyógyászához, ha a következő tünetek közül egyet vagy többet tapasztal:
- Erős, a mindennapokat akadályozó menstruációs fájdalom
- Fájdalom közösülés közben
- Krónikus alhasi fájdalom
- Beteljesületlen gyermekvállalás
Mi történik az orvosnál?
Először részletes anamnézis-felvétel történik, ezt követi a nőgyógyászati vizsgálat, majd általában hüvelyi ultrahang.
Fontos kérdések többek között:
- Pontosan milyen panaszai vannak, és mikor jelentkeznek?
- Mióta állnak fenn ezek a tünetek?
- Mennyire befolyásolják a panaszok a mindennapjait?
- Van gyermekvállalási szándék?
- Előfordult már endometriózis a családban?
- Milyen fogamzásgátlási módszert alkalmaz jelenleg?
A biztos diagnózist végül csak hasi tükrözéssel (laparoszkópia) lehet felállítani, amelynek során szövetminta vehető, és a gócok egyidejűleg kezelhetők is.
Mit lehet tenni endometriózis esetén?
Többféle kezelési megközelítés létezik, amelyek nagyjából konzervatív (gyógyszeres) és műtéti eljárásokra oszthatók. A cél a fájdalom csökkentése, a betegség előrehaladásának lassítása, illetve gyermekvállalási szándék esetén a termékenység megőrzése vagy javítása.
A megfelelő döntéshez szakorvosi konzultáció szükséges.
Gyógyítható az endometriózis?
A jelenlegi orvostudományi ismeretek szerint a teljes gyógyulás a legtöbb esetben nem lehetséges, mivel az egyes gócok kezelés után is kiújulhatnak. A megfelelő terápiával azonban a panaszok a legtöbb esetben jelentősen enyhíthetők, és az életminőség érezhetően javítható. Ehhez fontos a szoros kapcsolat egy szakorvossal.